Általánosan ajánlott beállítások Webhelyekhez

A weboldalak és az azokat kiszolgáló CMS rendszerek (pl. WordPress, Drupal) teljesítménye nem csak a kódon múlik. A szerveroldali beállítások drasztikusan befolyásolhatják az oldal betöltési sebességét, biztonságát és a keresők találati listán elért helyezését.

Egyes funkciók, mint például a „szép”, beszédes webcímek (URL-ek) vagy a biztonságos átirányítások, nem működnek maguktól. Ezekhez a vezérlőpulton szükség lehet megadni a megfelelő beállításokat. Nézzük végig a legfontosabbakat!

Domain, SSL

A legelső lépés az oldal címének és elérhetőségének beállítása.

1. Webhely aliasok (Domainek): Ezek azok a nevek, amelyeken ugyanaz a tartalom érhető el.

   • Tipp: Itt általában csak aldomaineket érdemes megadni.

   • Fontos: Ha több domaint irányítasz ugyanarra az oldalra, a „Webhely könyvtárat” minden esetben ugyanarra a mappára állítsd be, de új webhelyként add hozzá.

2. HTTP átirányítása HTTPS-re: Ha van érvényes SSL tanúsítványod (vagy most hozol létre egy ingyenes Let’s Encrypt-et), kapcsold be.

   • Ez kényszeríti a böngészőt, hogy a biztonságos, titkosított csatornát használja. A böngészők már „Nem biztonságos” felirattal bünteti azokat az oldalakat, ahol ez nincs beállítva.

3. IP címek: Alapértelmezetten valószínűleg egy IPv4 címed van. Itt kapcsolhatod be az IPv6 címet is.

   • Miért fontos az IPv6? Az internetre csatlakozó eszközök száma (mobilok, okosotthon eszközök) robbanásszerűen nő, és a régi típusú (IPv4) címek elfogytak. Az IPv6 a jövő szabványa, amely végtelen számú címet biztosít. Ha bekapcsolod, az oldalad „jövőálló” lesz, és a modern hálózatokról érkező látogatók (pl. mobilnet) gyorsabban érhetik el.

4. WWW vagy nem WWW: El kell döntened, hogy az oldalad a www.pelda.hu vagy csak a pelda.hu címen fusson.

   • Válassz egyet, és tarts ki mellette! A rendszer a másikat automatikusan átirányítja majd. Ha mindkettőt engeded párhuzamosan futni, az a keresőmotorok szemében „duplikált tartalomnak” minősülhet, ami rontja a helyezésedet.

PHP módok és beállítások

Erről külön cikkben írtunk bővebben, az oldal létrehozása után érdemes azt is elolvasni ide kattintva.

1. FastCGI használata: Ahol csak lehet, ezt az opciót válaszd! A modern tartalomkezelők (WordPress, Joomla, Drupal) ezzel működnek a leghatékonyabban.

2. Emberi olvasható URL-feldolgozás: FastCGI módban válik elérhetővé. Ez felel azért, hogy a webcím ne így nézzen ki: oldalam.hu/index.php?id=123, hanem így: oldalam.hu/kapcsolat. Ez nemcsak szebb, de a SEO (keresőoptimalizálás) egyik alappillére is.

Adatbázis létrehozás

Bár a rendszer lehetőséget ad arra, hogy itt, a weboldal beállítása közben hozz létre adatbázist, az ajánlásunk az, hogy külön hozd létre és itt csak összekapcsold.

• Ajánlott: Hozd létre az adatbázist és a felhasználót még azelőtt, hogy elkezdenéd a weboldal konfigurálását. Ebben a lépésben így már csak ki kell választanod a listából a kész adatbázist.

• Természetesen választhatod az „Új adatbázis létrehozása” opciót is. Ilyenkor egy oldalsávban adhatod meg a szükséges adatokat (név, jelszó).

Gyorsítótár, tömörítés és védelem

• Tömörítési szint (GZIP): A szerver összecsomagolja a fájlokat, mielőtt elküldi a látogatónak (mint egy .zip/.gz fájlt).

  • Optimális beállítás: 5-ös és 7-es szint között.

  • Miért ne a maximumot? 7-es szint felett a fájlméret már alig csökken, viszont a szerver processzora sokkal többet dolgozik a tömörítéssel, ami paradox módon lassíthatja az oldal kiszolgálását.

• Gyorsítótárazás (Browser Cache): Ez az egyik legfontosabb beállítás. Ha bekapcsolod, a látogató böngészője elmenti a képeket, CSS és JS fájlokat. 

  • Előnye: Amikor a látogató a „Kezdőlap”-ról átkattint a „Kapcsolat”-ra, nem kell újra letöltenie a logót vagy a designt, így az oldal azonnal megjelenik.

  • Érdemes minden statikus fájlkiterjesztést megadni a listában. Ha sok képet és scriptet használsz, ez a beállítás „kötelező”, különben a tűzfal a rengeteg lekérés miatt támadásnak vélheti a normál forgalmat is.
  • Egy átlagos weboldal méretét a GZIP tömörítés akár 70%-kal is csökkentheti. Ez különösen a mobilnetet használó látogatóidnak fontos, akiknek így nem fogy a drága adatkeretük, és gyengébb térerő mellett is gyorsan betölt az oldalad.

• Az interneten folyamatosak a támadások, ezért a védelem nem úri hóbort.
   Ez a funkció védi az oldalt és szervert attól, hogy a támadó (vagy robot) megbénítsa az oldalt több ezer másodpercenkénti lekéréssel.

  • Hogyan állítsd be? Ez egy kis kísérletezést igényel.

    1. Nézd meg, hány lekérés érkezik egy normál látogatótól az oldal betöltésekor (gyorsítótár nélkül).

    2. Nézd meg ugyanezt, ha már a gyorsítótárból tölt (cache).

    3. A kapott értékekre számolj rá kb. 10% biztonsági ráhagyást, és ezt írd be maximális értéknek. Így a valós látogatókat nem, csak a támadókat fogja blokkolni a rendszer.

1. A tömörítési szint (GZIP) általában 5-7 között a legoptimálisabb. Ennél magasabb szint nem okoz nagy változást a végleges méretben, viszont több erőforrást igényel és lassíthat is egyes esetekben.
2. A gyorsítótárat minden esetben érdemes bekapcsolni, hiszen ez drasztikusan csökkentheti a látogatók által küldött kéréseket, a sávszélességet és jóval gyorsabb lehet tőle a további oldalletöltés. Ha nagyon sok JS, CSS, kép, egyéb dolog van az oldalon, akkor „kötelező” a használata. Ellenkező esetben ha folyamatosan sok lekérés érkezik kliensektől a tűzfal ideiglenesen tilthatja is őket.
3. A gyorsítótár csak az itt megadott kiterjesztésekre érvényes. Érdemes minden statikus fájl kiterjesztését megadni itt.
4. DDoS védelem mára már elengedhetetlen: megóvja az oldalt és a szervert a folyamatos tömeges HTTP kérésektől. Ezt úgy kell beállítani, hogy meg kell vizsgálni hány lekérés érkezik maximum az oldalra egy nem gyorsítótárazott klienstől, majd megnézni ugyan ezt a kliens gyorsítótárazva és a nem gyorsítótárazott értéket + 10% beírni maximális értéknek, majd kérések másodpercenkénthez beírni a gyorsítótárazott mennyiséget.

Naplófájlok, HSTS

1. HSTS: A legtöbb esetben ajánlott bekapcsolni. Ez egy utasítás a böngészőknek, hogy ezt az oldalt soha, semmilyen körülmények között ne próbálják meg titkosítatlan (HTTP) kapcsolaton keresztül elérni, még akkor sem, ha a felhasználó véletlenül azt írja be vagy érvénytelen SSL-t akar átugrani/elfogadni.
2. A hibanapló hasznos lehet egyes weboldal hibák és egyéb rendellenességek vizsgálata során. Segítségével vissza lehet nézni, hogy korábban milyen hibákat generált az oldal, amit a webszerver naplózott. Ha az oldalad „fehér képernyőt” ad, vagy egy funkció nem működik, ez az első hely, ahol keresgélni kell. Itt jelennek meg a PHP hibák és a webszerver üzenetei. Olyan ez, mint a repülőgépek fekete doboza: pontosan megmondja, mi történt a katasztrófa (vagy a hiba) pillanatában.